Jelentkezem!
Nehéz hét van mögöttem, ezért nem csoda, hogy fokozottan figyeltem a visszaszámlálásra, ami ma szerencsére a nullára ért. Délután négy órakor elindul a busz Balatonfüredre, majd Franciaország felé veszi az útirányt. Egy hét móka, kacagás jókedv. Pihenés nem nagyon lesz, mert 6 nap kőkemény síelésnek nézünk elébe. A hétvégi ausztriai túrán 67 kilométert sikerült összehozni. Sajnos a francia honlapon nem találtam hasonló lehetőséget, pedig jó lenne tudni, mennyit sikerült összecsúszkálni. Mindenesetre hiába is kérleltek a mobilnet itthon marad, nem fogom keresgélni esténként, hátha rátalálok. Amúgy is más esti programok vannak tervben :)
A síelés miatt elég fáradt voltam hétfőn, de akkor még nem sejtettem, hogy a korai lefekvésemet megtorpedózzák. Sikerült feltörni a kocsit és elvinni belőle Mátyás barátom laptopját. Háromnegyed nyolckor bejelentettem és 11 után már indulhattam is haza a helyszínről. Mindez a XI. kerületben történt és a XIII. kerületből jött ki egy helyszínelő, aki ráadásul egyedül volt és telefonon kellett irányítanom, mert helyismerettel sem rendelkezett. Ennek ellenére üdvözletem neki, mert nagyon normális volt. Aztán másnap kiderült, hogy nem volt az autón (céges) casco, de ha lett volna, a biztosító a laptopot csak maximum 30ezer forintig fizette volna ki. Szóval kaptam volna szerintem tízezret… Úgy kezdődött az év, ahogy az előző véget ért, de aggodalomra semmi ok, mert még csak januárt írunk :)
A héten megtörtént egyébként az első eredményhirdetés is diáksport területén. Az ELTE tornatermében fantasztikus hangulatot teremtettek a levezényelt napközisek. Valami hasonlót kéne csinálni a felnőtt sport területén. Csak ki az a hülye, aki elviszi a gyerekét egy veszélyes helyre. Sajnos az egyéb sporteseményeket nem nagyon tudom figyelemmel követni. Pedig volna mit. Ausztráliában a teniszezők, Ázsiában a labdarúgók, míg Svédországban a kézilabdások összecsapásai tartogatnak izgalmakat. A magyar csapat Mocsai tanárúr vezetése mellett, eddig remekül helytálltak. Azonban pokoli nehézágon vannak így a középdöntő nem lesz sétagalopp. A francia, spanyol, német hármas ellen azt gondolom senki sem játszana szívesen. Jó lenne két csapatot magunk mögött tudni és utána megszerezni a hetedik helyet legalább, mert tudomásom szerint ez londoni repülőjegyet érhet az olimpiára.
Elit játékvezetőink jelenleg Törökországban edzőtáboroznak tudomásom szerint elég feszített program terv alapján. Rohan az idő és nemsokára megint a pálya közepén találjuk magunkat. Aztán észre sem vesszük, és megint eltelik majd egy év. Jó lenne jövőre egyéb elfoglaltság miatt lemondani a francia sítábort. Nincs bajom a hideggel, de a törököknél szívesen megfordulnék jövőre ilyen tájt. Egy év múlva választ kapunk rá!
Franciaországba indulva még inkább aktuális szokásos elköszönésem: Au revoir
A következő jelentkezésig minden jót, au revoir
FT
