Sziasztok!
Ma lehet kicsit érthetetlen, csapongó leszek, de ilyen is előferdül az emberrel. A TF-en sok minden megtörtént velünk, de még annak az ellentéte is. Ezért, és talán erről már írtam itt megtanultuk, hogy soha ne mond, hogy soha. Az élet ismétli önmagát és ez később is előfordult, hogy ilyet találtam mondani aztán mégis valamiért az ellenkezője következett be persze jóval később, amikor a sebek már gyógyultak. És persze mindig odajöttek, ahol a legjobban fájt. Azt hittem, hogy nem, ilyen nincs, többször már nem tudom ezt elviselni és éppen ezért soha többé. Aztán mégis lett és a sebek csak mélyebbek lettek. Érthetetlen vagyok… Boldognak kéne lennem, mert nagyon jó családom van, ahol szeretnek. És persze én is szeretem Őket, de ez akkor is más. Boldognak kéne lennem, mert nagyon jó munkahelyem van, ahol ismernek, elismernek, de ez akkor is más. Boldognak kéne lennem, mert nagyon szép eredményeket értem el a játékvezetésben, de ez akkor is más. Önző vagyok? Telhetetlen? Hisz előbb írtam le, hogy milyen jó életem is van. Sokan cserélnének velem azt elhiszem, de én nem cserélnék magammal… Mondom ezt úgy, hogy a tv-ből csak a 11 magyar tragédiáját hallani. Az Ő családjukkal Ki cserélne? A 11 emberrel Ki cserélne? Szoktam volt mondani, hogy a halak közötti úszóversenyen a lepényhal ér be elsőnek, a reményhal meg utoljára. A szombat, vasárnap volt életem egyik legszebb napja és 1 hét leforgása elég volt, hogy mindez rémálommá váljon. Miért? Mit tettem? Valamiért biztos ezt érdemlem. Nem mondtam, hogy szent vagyok, hogy nekem mindennek sikerülnie kell, de ez már sok. Boldognak kéne lennem, mert van pár (nem sok) de igaz barátom. Vasárnap este az egyikkel egy svéd áruházban vásároltunk. Csodás ajándékot találtam gondoltam én, aki nagyon nehezen jut egyébként dűlőre, amikor meglepetést kell választani. Készültem a keddre, aztán a csütörtökre, hogy oda adhassam, de megint csütörtököt mondtam. Soha ne mond, hogy soha, de ez az ajándék rajtam marad. Vagy mégsem? Négy számomra nagyon kedves illatú nagy gyertyát vásároltam. Talán most nem lőttem mellé a választással. Ugyanis nem volt olyan rég november elseje, hogy ne tudjam a gyertyát, mire használjuk még. Na de illatos gyertyával? Soha ne mond, hogy soha! „SOHASENEM”
